Wiki vs. Knol

Az Agent.ai weboldal tett közzé egy igen érdekes cikket (általában elmondhatom, hogy azok a cikkek, melyek engem érdekelnek, magas színvonalúak szemben a már-már egyre több csalódást okozó SG.hu-val szemben). A témája nem más, mint a Google új kezdeményezése, a Knol.

A Knol egy olyan tartalomszolgáltató oldal, mely konkurenciaként igyekszik megjelenni a Wikipédiával szemben. Ahogy azt az írásban is megemlítik, az utóbbi már hét éve van jelen a világhálón és kilencmillió szócikk áll a kutakodók rendelkezésére. A keresőóriás ilyen hátránnyal akarja felvenni a versenyt.

Nem egy egyszerű Wiki-klónról van szó a Google védjegye alatt. Más mentalitással próbálja magához édesgetni a felhasználókat, mint a voluntarisztikus, nonprofit és közösségi alapon működő társa. A keresőcég nem a kooperációra épít. Sokkal inkább individualista. Azok számára akarnak kedvezni, akik maguk akarnak hírnévre szert tenni a saját munkásságuk révén. Hogy ez mennyire jó vagy sem, még nehéz egyértelműen megmondani. Támogató és ellenző érvelések már egyaránt megfogantak a fejekben.

A Knol olyan embereknek szól, akiknek nem az a legfontosabb, hogy tudást osszanak meg másokkal, hanem az, hogy ők osszák meg a tudást másokkal, az ő nevükhöz kötődjenek az ismeretek. Ezzel elsősorban a tudósoknak, egyetemi-főiskolai tanároknak kedveznek, akik a tudásportál segítségével tudják a saját hírnevüket növelni, de a fiatal, innovatív egy témában mélyebb jártassággal bíró személy is felhívhatja magára a figyelmet tudományos meglátásainak segítségével adott esetben.

Az, hogy többet írok a Knolról, nem annak köszönhető, hogy jobban tetszik. Arról van szó, hogy a Wikipédiát már mindannyian ismerjük, míg a Knol újdonság, tehát be kell mutatni.

Mindent egybevetve, R. A. Posner, amerikai jogfilozófus-bíró remekül megfogalmazta, hogy a tudásnak az elismertséget nem a helyessége, hanem a sikere adja.

[Edit]

Azon mindenesetre el kell gondolkozni, hogy mi késztetheti arra az embereket, hogy tudományos minősítést is megérdemlő cikkeket írogassanak a Knolra. Mondhatnánk, hogy ugyanaz, mint ami a Wikipédia esetében is fennáll. Ez egy erős érv, de nem lefegyverezhetetlen. Mint arról feljebb már írtam, a Knol az egyénre épít, s nem a csoporttudásra, bár összességében egy kollektív tudás gyűlik össze, a kapcsolat az egyes írók között nem feltétlenül adott, sőt! Tehát tézisként megfogalmazhatom, hogy a Knolnál nem a tudás primátusa, hanem a szerző tudásának elsődlegessége érvényesül.

Minthogy ez a tézis már adott, újabb kérdésekre adhatok választ. Nevezetesen felmerülhet az is a fejekben, hogy miért válhatnak úgymond önzőbbekké az emberek, mitől válik annyira értékessé a tudásuk, hogy azt esetleg visszatartsák. A Google motivátora van az egész mögött. Azt állítja, hogy minél megbízhatóbb, minél alaposabb tudást közvetít valaki a Knolon keresztül, annál több hivatkozást fognak ráirányítani a cikkére. Viszont, ha a minőség és mennyiség olyan magasra rúg, hogy az akár már egy könyvet is kitehetne (összefüggő szócikkek összessége), akkor tulajdonképpen nincs értelme ingyen közzétenni, ha abból anyagi hasznot is lehetne remélni. A Google viszont ezt úgy próbálja elbagatellizálni, hogy megengedi, hogy Google Adsense hirdetéseket tehessenek az írásaik mellé, melyből bevételük származhat. A kérdés az, hogy megéri-e. Vajon így több bevételre tehet szert az író, de legalább ugyanannyira, mintha könyvformátumban értékesítené a tudását? A választ nem tudom. Sok múlik azon, hogy mennyire populáris, közérthető témát választ az író, illetve a hozzá kapcsolódó hirdetések is meghatározóak.

A fentiekből leszűrhetjük, hogy minden bizonnyal lesznek olyanok, akik nagy lelkesedéssel vetik bele magukat az írásba, próbálják kamatoztatni írói vénájukat, illetve ismereteiket, de minden bizonnyal másokat meg el fog riasztani ez a bizonytalanság és megmaradnak a hagyományos pénzszerzési módszereiknél. Hisz az író személye mellett már az is fontossá lesz, hogy ha van rá mód, minél több bevételre tegyenek szert. Ez lehet a másik tézisem.

Én viszont azt állítom, hogy ki fog alakulni az egyensúly, sőt a Knol arra lesz hivatott, hogy médiát teremtsen. Médiát egyrészt a szerzőnek, aki ismerté teheti magát, s így a könyvét is el tudja adni. Erre korábban a Jó bornak nem kell cégér? című posztomban is utaltam. Másrészt ezen a csatornán keresztül ízelítőt nyújthat az érdeklődőknek a művéből. Egyes fejezeteket vagy azok részletét elérhetővé teheti, és ezzel még a Google Adsense-t sem zárja ki. Akik ezt felismerik, s meglovagolják, tökéletesen használják ki a Knol adta lehetőségeket.

Felmerül a kérdés: ha a Knol ennyire szimpatikus vonásokkal bír, a Wikipédiának a csillaga leáldozóban van? Ki lesz érdekelt abban, hogy osztozzon másokkal a babérokban, ha van arra mód és lehetőség, hogy magának hírnevet és bevételt termeljen? Sok az ismeretlen számomra ebben az egyenletben, hogy egyértelmű, pontos és helytálló választ adhassak. Könnyen juthatunk arra, hogy a Wiki vissza fog szorulni, elveszíti az alkotótáborát, de ne temessük. Az idő nekünk dolgozik.

[/Edit]